- Van valami programod mára? - Harry a fürdőszoba ajtóban állt egy szál törölközőben a derekára kötve és épp a vizes haját törölte.
- Alexnek lesz egy jótékonysági koncertje délben megígértem neki, hogy elmegyek.
- Megyek veled. - mondja vigyorogva.
- Hmm. Nem valami jó ötlet. Ha meglátnak téged, akkor a koncertből nem lesz semmi.
- Akkor szólok Lou-nak, hogy csináljon nekem álruhát. Nem szabadulsz egykönnyen tőlem, bébi. - kacsint rám miközben a alsónadrágos fiókhoz sétál és kikap belőle egy fekete boxert.
- Ki mondta, hogy meg akarok? De ugye nem valami öreg ember álcába jössz? Nem akarom, hogy azt higgyék, hogy 80 éves pasival járok. - nevetek.
- Hihetik, azt is, hogy a nagypapád vagyok, vagy milyen pajzánság jár már megint a fejedben Jade?
- Ó nekem semmi. - mosolygok rá.
- Oké, akkor egy szexi plébánosnak öltözve megyek.
- Lökött vagy!
- Csoda, hogy Liam engedi Alexet fellépni. - közben végig szemmel követem Harry öltözködését, szemlátomást cseppet sincs zavarban.
- Ez kb egy 40 perces koncert, amin végig ülni fog.
- Láttad már, hogy kerekedik a pocakja? - néz fel rám mosolyogva.
- Még jó, hisz már 4 hónapos terhes.
- Alig várom már, hogy megszülessen és babázhassak. Szerintem kislány lesz. - annyira aranyosan beszél a babáról.
- Te kimondottan lányos apuka vagy Harry. - mosolygok rá, mire ő is vissza mosolyog.
- Remélem nekünk is kislányunk lesz majd. - a mosoly lefagy az arcomról, de próbálom nem feltűnően csinálni, nehogy megbántsam Harry-t. A kórházban azt mondta szeret. Nem értem miért esik, olyan nehezemre elhinni neki. A mély nevetése zökkent ki a gondolat menetemből.
- Nyugi már Jade. Nem azt mondtam, hogy most rögtön szeretnék egy gyereket. - tart egy kis szünetet és a mosoly az arcán elmélyül. - De azt hiszem, ha valakitől szeretnék, akkor az csak te lehetnél. - lehajol hozzám és a szám sarkára nyom egy puszit és kisétál a szobából.
- Jade! Hát eljöttél! - ragyog fel Alex arca amint meglát minket. - Szia Harry. - mosolyog a mellettem álló idiótára. Harry haja csucsogott a hajzselétől, amivel próbálta lesimítani göndör haját, ugyanis Mr Styles nem engedte, hogy a hajvasaló hozzáérjen a tökéletes hajkoronájához. Szó szerint hisztizett. A fején egy rusnya maszk volt, aminek a szélét lehet látni mivel alig volt ideje Lou-nak felrakni. A szemén egy divatos vastagkeretes szemüveg díszeleg. A ruhája kész förtelem volt, egy undorító zöld pulcsi volt rajta és ki volt tömve a hasa, a lábán egy fekete lakkcipő virított. A szűk farmertől viszont nem akart megválni. Szerintem nem létezik, olyan ember, aki ilyet képes lenne felvenni.
- Ne már Alex! Felismertél? - szomorodik el a hangja.
- Ember! Ezeket a pipaszár lábakat ki ne ismerné fel? - neveti ki szegényt. - Köszönöm, hogy eljöttél. - megy oda hozzá és átöleli. - Menj oda a csöves haverodhoz az ő jelmeze is vadító. - röhög Alex. Harry elmegy amerre Alexis mutatott.
- Liam? - kérdezem. Csak bólint és kitör belőle a nevetés, aztán elkezd húzni egy fal mögé és mutat, hogy nézzek ki, de ne feltűnően. Hát nem kellett sok és már mind a ketten könnyeztünk a nevetéstől. Liam-en egy horgász sapka volt aminek az oldaláról kis halacskák lógtak, egy rózsaszín felső ami eltakarta a tetoválásait a karján rajta egy terepmintás mellény és melegítő gatya. Azért a nike cipő befigyelt.
- Ez jó. Oké, most közelíts rájuk. - mondta mögöttem Alex miközben egy csomó képet csináltunk a fiúkról.
Amikor észre vették mit csinálunk és elkezdtek felénk jönni, gyorsan beszaladtunk a lány vécébe és a mosdókagylóba kapaszkodva nevettünk. Azt hittük vannak, olyan bátrak, hogy utánunk jöjjenek mivel úgy is "álcázva" vannak, de nem. Pár perccel később óvatosan kidugtam a fejem, hogy körül nézhessek és, amikor láttam, hogy egyikük sincs a közelbe jeleztem Alexnek, hogy mehetünk, és ahogy kiléptünk meghallottuk a hangjukat és már nem volt menekvés. Harrynek még pont időben sikerült elkapnia Alexet, pedig már majdnem sikerült neki kiszaladnia a bejárat felől. Liam közben szorosan tartott maga előtt és már rég leszorítva tartotta a kezeimet. Egymással szemben álltak, ahogy mi is Alexszel, miközben még mindig próbáltuk vissza fojtani a nevetést.
- Kérjük a telefonokat. - egyikünk sem mozdult, hogy teljesítsük a kérésüket.
- Oké. Motozás! - azzal egy gyors mozdulattal kicseréltek minket és végig járatták rajtunk a kezüket. Harry rendesen elidőzött a farzsebemnél, mire végre megtalálta a telefonom.
- Meg van! - szólalt meg Liam vigyorogva, gondolom az ő keze sem tétlenkedett.
- Nekem is. - csapott egyet a seggemre és elengedtek minket, majd elsétáltak.
- Ajjh ne már. Jade ezt hagyjuk?
- Persze. - vigyorgok. - Elküldtem neked üzenetbe twitteren az összeset. - az ő szája is vigyorra húzódik és pacsira emeli a kezét amibe bele is csapok.
- 10 perc Alexis! - jön oda egy fejhallgatós pasas figyelmeztetni Alexet, hogy hamarosan színpadon kell lennie.
- Megyek később találkozunk. - nyom egy puszit az arcomra és már indul is. Imádom ezt a csajt. Elindulok a nézőtér felé közben belefutok ebbe a retardáltba és kézen fogva tesszük meg az utat.
Alexis mint mindig most is ragyog a színpadon és a koncert végére egy jó nagy összeget sikerül összeszedni. Később elbúcsúzunk tőlük és beülünk a kocsiba. Harry nagy örömmel szaggatja le a maszkot az arcáról és veszi ki a párnát a pulcsi alól. Egy ideig csendben utazunk, egy kicsit kellemetlenül érzem magam, olyan mintha haragudna valamiért, aztán a nadrágzsebébe nyúl és oda adja a mobilom.
- Mit terveztek ma Niallel? - kérdezi az utat figyelve a hangján hallatszik, hogy dühös. Baszki. Látta az üzenetet.
- Beszélni akarok vele. Biztos bűntudata van, és nem akarom, hogy haragba legyünk az egész turnén. - semmi válasz csak homlokráncolás.
- Én is megyek. - mondja végül.
- Erre semmi szükség.
- Niall az egyik legjobb haverom. Én sem akarom, hogy egész turnén egy szót se szóljunk egymáshoz. Meg amúgy is kíváncsi vagyok a magyarázatára. - hangosan kifújom a levegőt majd hozzáteszem.
- Legyen.
- Még jó, hisz már 4 hónapos terhes.
- Alig várom már, hogy megszülessen és babázhassak. Szerintem kislány lesz. - annyira aranyosan beszél a babáról.
- Te kimondottan lányos apuka vagy Harry. - mosolygok rá, mire ő is vissza mosolyog.
- Remélem nekünk is kislányunk lesz majd. - a mosoly lefagy az arcomról, de próbálom nem feltűnően csinálni, nehogy megbántsam Harry-t. A kórházban azt mondta szeret. Nem értem miért esik, olyan nehezemre elhinni neki. A mély nevetése zökkent ki a gondolat menetemből.
- Nyugi már Jade. Nem azt mondtam, hogy most rögtön szeretnék egy gyereket. - tart egy kis szünetet és a mosoly az arcán elmélyül. - De azt hiszem, ha valakitől szeretnék, akkor az csak te lehetnél. - lehajol hozzám és a szám sarkára nyom egy puszit és kisétál a szobából.
***
- Jade! Hát eljöttél! - ragyog fel Alex arca amint meglát minket. - Szia Harry. - mosolyog a mellettem álló idiótára. Harry haja csucsogott a hajzselétől, amivel próbálta lesimítani göndör haját, ugyanis Mr Styles nem engedte, hogy a hajvasaló hozzáérjen a tökéletes hajkoronájához. Szó szerint hisztizett. A fején egy rusnya maszk volt, aminek a szélét lehet látni mivel alig volt ideje Lou-nak felrakni. A szemén egy divatos vastagkeretes szemüveg díszeleg. A ruhája kész förtelem volt, egy undorító zöld pulcsi volt rajta és ki volt tömve a hasa, a lábán egy fekete lakkcipő virított. A szűk farmertől viszont nem akart megválni. Szerintem nem létezik, olyan ember, aki ilyet képes lenne felvenni.
- Ne már Alex! Felismertél? - szomorodik el a hangja.
- Ember! Ezeket a pipaszár lábakat ki ne ismerné fel? - neveti ki szegényt. - Köszönöm, hogy eljöttél. - megy oda hozzá és átöleli. - Menj oda a csöves haverodhoz az ő jelmeze is vadító. - röhög Alex. Harry elmegy amerre Alexis mutatott.
- Liam? - kérdezem. Csak bólint és kitör belőle a nevetés, aztán elkezd húzni egy fal mögé és mutat, hogy nézzek ki, de ne feltűnően. Hát nem kellett sok és már mind a ketten könnyeztünk a nevetéstől. Liam-en egy horgász sapka volt aminek az oldaláról kis halacskák lógtak, egy rózsaszín felső ami eltakarta a tetoválásait a karján rajta egy terepmintás mellény és melegítő gatya. Azért a nike cipő befigyelt.
- Ez jó. Oké, most közelíts rájuk. - mondta mögöttem Alex miközben egy csomó képet csináltunk a fiúkról.
Amikor észre vették mit csinálunk és elkezdtek felénk jönni, gyorsan beszaladtunk a lány vécébe és a mosdókagylóba kapaszkodva nevettünk. Azt hittük vannak, olyan bátrak, hogy utánunk jöjjenek mivel úgy is "álcázva" vannak, de nem. Pár perccel később óvatosan kidugtam a fejem, hogy körül nézhessek és, amikor láttam, hogy egyikük sincs a közelbe jeleztem Alexnek, hogy mehetünk, és ahogy kiléptünk meghallottuk a hangjukat és már nem volt menekvés. Harrynek még pont időben sikerült elkapnia Alexet, pedig már majdnem sikerült neki kiszaladnia a bejárat felől. Liam közben szorosan tartott maga előtt és már rég leszorítva tartotta a kezeimet. Egymással szemben álltak, ahogy mi is Alexszel, miközben még mindig próbáltuk vissza fojtani a nevetést.
- Kérjük a telefonokat. - egyikünk sem mozdult, hogy teljesítsük a kérésüket.
- Oké. Motozás! - azzal egy gyors mozdulattal kicseréltek minket és végig járatták rajtunk a kezüket. Harry rendesen elidőzött a farzsebemnél, mire végre megtalálta a telefonom.
- Meg van! - szólalt meg Liam vigyorogva, gondolom az ő keze sem tétlenkedett.
- Nekem is. - csapott egyet a seggemre és elengedtek minket, majd elsétáltak.
- Ajjh ne már. Jade ezt hagyjuk?
- Persze. - vigyorgok. - Elküldtem neked üzenetbe twitteren az összeset. - az ő szája is vigyorra húzódik és pacsira emeli a kezét amibe bele is csapok.
- 10 perc Alexis! - jön oda egy fejhallgatós pasas figyelmeztetni Alexet, hogy hamarosan színpadon kell lennie.
- Megyek később találkozunk. - nyom egy puszit az arcomra és már indul is. Imádom ezt a csajt. Elindulok a nézőtér felé közben belefutok ebbe a retardáltba és kézen fogva tesszük meg az utat.
Alexis mint mindig most is ragyog a színpadon és a koncert végére egy jó nagy összeget sikerül összeszedni. Később elbúcsúzunk tőlük és beülünk a kocsiba. Harry nagy örömmel szaggatja le a maszkot az arcáról és veszi ki a párnát a pulcsi alól. Egy ideig csendben utazunk, egy kicsit kellemetlenül érzem magam, olyan mintha haragudna valamiért, aztán a nadrágzsebébe nyúl és oda adja a mobilom.
- Mit terveztek ma Niallel? - kérdezi az utat figyelve a hangján hallatszik, hogy dühös. Baszki. Látta az üzenetet.
- Beszélni akarok vele. Biztos bűntudata van, és nem akarom, hogy haragba legyünk az egész turnén. - semmi válasz csak homlokráncolás.
- Én is megyek. - mondja végül.
- Erre semmi szükség.
- Niall az egyik legjobb haverom. Én sem akarom, hogy egész turnén egy szót se szóljunk egymáshoz. Meg amúgy is kíváncsi vagyok a magyarázatára. - hangosan kifújom a levegőt majd hozzáteszem.
- Legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése