3. Éjjeli látogató

2 hónappal később

[Jade szemszöge:]


Nem tudom meddig vagyok még képes ezt csinálni. Liam és Harry teljesen leszívja az energiámat. Rosszabbak mint két 5 éves. De amikor nőznek legalább egy kicsit nyugisabbak. Mind a kettőnek van barátnője Liamnek ott van Sophi és ha vele van akkor viselkedik és Harry...ő hetente cserélgeti a barátnőit, mondjuk Heatherrel most elég jól bírja. Lehet kezd felnőni? Kizárt. Az utóbbi időbe már jobban kijövök velük, de ez nem jelenti azt, hogy nem szeretnek még mindig keresztbe tenni nekem. Szerintem unják már, hogy Paul folyton veszekszik velük. Mind az ötükkel kezdek kijönni. Harry már lassan a legjobb barátom, rengeteget beszélgetünk és rájöttünk, hogy egy csomó közös dolog van bennünk. Miután kiadtam az útját azóta nem próbál közeledni felém és ezért hálás vagyok, de egy kicsit csalódott is... nem értem miért. Ma este szabad napom van mivel a fiúk este díjátadóra mennek és ott végig velük lesz Paul ezért nincs rám szükség. Épp a csatornákat váltogatom és még mindig pizsamába vagyok. Egyedül vagyok itthon mert apu dolgozik. Zúgást hallottam a dohányzó asztal felől aztán rájöttem, hogy a telefonom jelezz, hogy üzenetem jött.

Biztos, hogy nem akarsz jönni? *kölyökutyaszemek H.

Egész nap próbált rávenni, hogy elmenjek, de semmi kedvem sincs találkozni a barátnőjével. Bepötyögtem a választ.

Egészen biztos. Mi van Heatherrel ő nem megy vagy mi? J.

De...jön. De veled sokkal jobban érzem magam. Ne érts félre bírom Heathert. De olyan jó lenne ha eljönnél. H.

Miért csinálja ezt???? Áhhhhh.

Majd holnap elmegyünk valamerre jó? J.

Rögtön jött is a válasz.

Oké. :)))))))))) akkor holnap Angyal. H.

Egész nap alig csináltam valamit. Kitakarítottam otthon mindent utána meg estig olvastam. 9 óra körül élőben közvetítették a díjátadót és azt néztem. A fiúk nagyon jól néztek ki a barátnőjükkel az oldalukon. Hát persze, hogy nyertek. Az átadó után tuti lerészegednek. És milyen jól teszik. Sóhajtottam fel. Paulnak sok dolga lesz. Azt hiszem nekem erre a napra elég is volt minden és elmentem aludni.

***

Az éjszaka közepén felriadtam mert valaki őrült módjára veri az ajtót. Még jó, hogy apa egy pár napig nem jön haza. Felküzdöttem magam az ágyon és az ajtó felé csoszogtam. Amikor kinyitottam két kar fonódott a nyakam köré fejét a nyakam hajlatához nyomta és egész teste remegett. Az illatáról felismertem ki az. Mi lehet vele.

- Harry mi a baj? - nem jött válasz. Kezeimet a hátára tettem és nyugtatásképp simogattam. - Gyere, menjünk be. Elmeséled mi történt? - húzódtam el és kétségbeesést láttam a szemeiben. Megfogtam a kezét és behúztam a házba. Leültünk a konyha asztalhoz és adtam neki egy pohár vizet és leültem vele szembe.

- Nos? - vártam, hogy kezdje el. Nagy levegőt vett és a hangja nagyon halk volt.

-Indultunk...Heather...összevesztünk... és akkor az a firkász..- össze vissza beszélt nem értettem mit akart.

- Szakítottatok Heatherrel ez a baj? Figyelj Harry találsz mást rengeteg lány van még rajta kívül a világon és...

-Nem érdekel Heather! É-én elütöttem egy újság írót...- a hangja elhalt. Úr isten. Kezei közé temette az arcát. - Nem direkt volt a semmiből jött, azonnal kiszálltam és segíteni akartam neki, de nem engedte csak kiabált, hogy nem akar meghalni és, hogy egy gyilkos vagyok. Aztán jöttek a mentősök én azt se tudtam mit csináljak Jade. -halkan elkezdett zokogni. Oda mentem és nyugtatásképp átöleltem hátulról.

- Csss. Semmi baj. Nem lesz semmi baj. Az az újság író rendbe fog jönni. Nem fog meghalni. Gyere van egy vendég szobánk, pihenned kell holnap jobb lesz. - felhúztam a székről és követett a szobába. Leült az ágy szélére és csak bámult maga elé.

- Szólj ha szükséged lesz valamire. - mondtam és már indultam is. De Harry rekedt hangja megállított.

- Ne. Jade. Maradj velem, kérlek. - a szemében félelem volt lekapcsoltam a lámpát és vissza sétáltam hozzá. Harry kényelmesen elhelyezkedett az ágy egyik oldalán helyet hagyva nekem és én is befeküdtem mellé. Oda bújt hozzám fejét a mellkasomra hajtotta és átkarolta a derekamat. Lélegzetem felgyorsult, de ezt Harry szerintem nem vette észre mert az övé meg egyenletes lett, biztosan elaludt. Nem bírtam ellenállni és ujjaimat a hajába fúrtam, mire ő halkan felnyögött. Felemelte a fejét és rám nézett. Az ő szemében is azt láttam ami valószínűleg az enyémben is ott volt...vágyat. Egy pillanat múlva már egymás ajkát téptük és vetkőztettük egymást. Amikor lekerült rólam a póló Harry egy ideig csak nézett teljesen zavarba voltam mivel, hogy már pizsamába voltam még melltartó sem takart. Aztán ajkával nekem esett és a nyakamtól kezdve a mellemig elkezdett végig csókolni és ott megállt. Elakadt a lélegzetem.
- Nincs nálam gumi.- lihegte a bőrömre, hangjából tisztán kivehető volt a csalódottság.
-A szobámba..-nyögtem. - Felső fiók. - abban a pillanatban kiviharzott a szobából, és egy pillanat múlva újra felettem volt és mosolygott.
- Honnan tudtad melyik az én szobám?
- Nyitva volt az ajtó.. és hát láttam bent egy félelmetesen nagy rózsaszín nyulat és hát szerintem apukád nincs oda az ilyesmiért... - annyira gyönyörű mosolya volt nem bírtam tovább és magamhoz húztam és csókoltam. Kezét felcsúsztatta a combomon és megfogta a nadrágomat és a bugyimat egyszerre lehúzza és eldobja a szoba egyik sarkába. Hallottam ahogy kibontja a kis csomagolást és egy pillanatra legördül rólam, aztán ismét érzem, hogy felém tornyosul. Az arcán átsuhant valami kétkedés szerűség.
- Helyes az amire készülünk? - ez bolond???? Itt fekszek alatta meztelenül ez meg még ilyen idióta kérdésekkel traktál.
- Nem hiszem, de nem érdekel mert akarlak! - elmosolyodott.
- Oké bébi akkor csináljuk. - ebben a pillanatban belém nyomta magát én meg hangosan felkiáltottam. Harry hatalmas volt először lassan kezdett el mozogni, hogy hozzá tudjak szokni méretéhez. Körmeimet bele mélyesztettem a vállába, értette mire célzok mert gyorsabb tempóra kapcsolt. Hangos nyögések hagyták el mind a kettőnk száját. Teljesen elvesztünk egymásba. Nem sokkal később Harry nevét nyöszörögve elmentem és követett ő is. Harry lassan kihúzódott belőlem és a használt gumit a földre dobta utána visszafeküdt mellém és átkarolt, egy leheletnyi csókot nyomott a halántékomra aztán lehunyta a szemét és azt hallgatva, hogy szuszog engem is elnyomott az álom.

2. Nincs jobb dolgod?

-          -Liam nem!  Mit nem értesz azon, hogy N-E-M? – vitatkozott Jade Liammel aki épp kidobni készült a 10.-ről egy vízi bombát, csakhogy épp nem vízzel volt megtöltve a lufi hanem ketchuppal. – Azonnal gyere be és add ide azt a lufit. – sziszegte Jade a fogain keresztül. Liam gonosz mosolyra húzta a száját és átemelte a korlát felett azt a kezét amibe a lufi volt. – Liam hagy ne kelljen szólnom Paulnak. – Liam arcáról eltűnt a mosoly és elindult befelé mint egy durcás kisfiú és Jade kinyújtott kezébe nyomta a lufit, de olyan erővel, hogy Jadenek az egész pólóját beborította a ketchup.  Jade lehunyta a szemét és az ajkába harapott és próbálta elfojtani a dühöt magába. Liam kinyújtotta rá a nyelvét és nevetve kiszaladt a szobából.

-          -Szegény, szegény kicsi angyal. Nem bír a nagy gonosz Liammel. – gúnyolódtam vele. Nem igaz, hogy még mindig bírja már lassan egy hónapja itt van és kitartóan rondít bele mindenbe. Liammel már egy csomó mindent kipróbáltunk, hogy elüldözzük.  És érzem, hogy gyűlöl minket. A többiekkel mondjuk elég jól kijön rengeteget beszélget Zaynnel, Niallel mindig együtt ebédelnek , Louis meg már tőle kér tanácsokat hova menjenek Eleanorral. Néztem ahogy lerázza a kezéről a ketchupot és a csaphoz megy lemosni.

-          -Nincs jobb dolgod mint, hogy még te is engem idegesíts? – szúrós tekintet lövellt felém.

-          -Lenne, de te abba úgy is beleszólnál. – miközben beszéltem a telefonomba kutattam egy név után. Megvan. Tárcsáztam. – És neked angyal? Nincs jobb dolgod mint tönkre tenni az életünk? – szomorúság suhant át az arcán és egy pillanatra megsajnáltam. – Á Heather. Szia cica találkozunk ma valahol? Okés akkor nyolckor. –leraktam.

-          -Mi lesz nyolckor? – kérdezte és újból az idegesítő önmaga lett.

-          -Kicsi vagy még ahhoz. – felvettem  a kabátom a fotelről és elindultam megkeresni Liamet.

Lehet, hogy Jade idegesítő volt és az őrületbe kergetett, de gyönyörű volt és hát elég nehéz neki ellenállni. Pár nappal ezelőtt bepróbálkoztam nála. Nem találkoztam még olyan nővel aki vissza utasított volna. És ez dühített…

Néhány nappal ezelőtt

Egy buliba indultam és hát persze, hogy ott volt mintha az árnyékom lett volna, és ott magyarázott, hogy ne legyen semmi botrány stb. Én persze bólogattam és cinikusan válaszolgattam neki és indultam is kifelé és az arcába csuktam az ajtót. Körülbelül olyan hajnali 5 lehetett amikor haza értem, amikor beléptem a szobába a kanapén Jade ült egy bögre kávéval a kezébe és olvasott. Ledobtam a kabátot az egyik székre és leültem mellé és bámultam.
- Mit akarsz? - kérdezte és rám pillantott a szeme sarkából miközben kortyolt egyet a kávéból.
- Miért nem alszol?
- Nem vagyok jó alvó. - válaszolta egyszerűen és én még mindig az arcát fürkésztem.
- Ne bámulj már! Zavarba hozol. - megpróbálta a haja mögé bújni mire én elmosolyodtam.
- Általában ez történik ha egy lány közelébe vagyok. - nevettem.
- Ha jobban bele gondolok inkább idegesítesz.
- Igen? - rá villantottam a legdögösebb mosolyomat aminek egy lány sem tud ellenállni. Rám nézett és ő is elmosolyodott, de az a mosoly mintha sajnálkozó lett volna.
- Szép mosoly Styles, de emögött a mosoly mögött nincs semmi.
- Valld be, hogy kívánsz engem! - azzal közelebb hajoltam és a tarkójára csúsztattam a kezem és csak egy lélegzetvételnyi távolság volt köztünk. - Úgy ahogy én téged. Jade. - suttogtam. Elrántotta a fejét és arrébb lökött.
- Harry nekem az ilyen srácok nem jönnek be. Ne értsd félre nem a külsődre célzok mert még a vak is látja milyen bőkezűen bánt veled az élet ilyen téren, de nekem nem kell olyan fiú aki csak egy gyors menetre akar engem.
- Hidd el nem csak egy menetre kellenél Jade. -nyaltam végig az alsó ajkam amíg végig járattam a szemem törékeny testén.
- Látod?! Semmire nem becsülöd a nőket. Neked csak eszközök. Soha nem kéne olyan fiú aki összetöri a szívem. Túl fiatal vagy még megértem egyébként. Csak engem hagyj ezekkel oké? - mosolygott rám, aztán felállt és elment a szobájába aludni. Ez a lány. Teljesen igaza van. Tényleg egy görény vagyok minden lánnyal. Nevettem fel magamba. Jól kiismert ezalatt a pár hét alatt. De akkor most mit kezdjek ezzel. Néztem rá a dudorodó nadrágomra?

1. Angyalom

Minden embernek van egy angyala...egy őrangyal aki minden pillanatban vigyáz ránk. Ott van ha szükségünk van rá, ha lelki támaszra van szükségünk, ha már azt hisszük minden veszve ő felrángat minket a mocsokból és segít nekünk újra magunkra találni. Megmentenek minket... Minden embernek van egy angyala...s az enyém most itt fekszik előttem és a poklok poklát éli át...


Minden azon a napon kezdődött amikor beesett az öltözőnkbe a maga szeleburdi módján. Már első pillantásra elindított bennem valamit. Törékeny kis teremtés volt, rengeteg hosszú sötétbarna hajjal.  Az első amit látni lehetett belőle egy hajzuhatag volt. A többiek mind elkezdtek dőlni a röhögéstől, na jó nem tagadom én is próbáltam elfojtani a nevetést, de egyből felálltam és a segítségére siettem a lánynak.
- Szia Harry vagyok. Segíthetek? - és felé nyújtottam a kezem mire ő felemelte a fejét és a szemembe nézett. Egy pillanatra elakadt a lélegzetem. Az a szem...soha nem láttam még ennél szebb szemet. A kéknek még nem láttam ennek az árnyalatát csodálatos volt és mintha belelátott volna a lelkem legmélyére. Egy félmosolyra húzta a száját és felém nyújtotta apró kezeit és felhúztam.
- Köszönöm. A nevem Jade Hensel. - az arca akár egy angyalé teljesen elvarázsolt. Egyszerűen nem tudtam levenni róla szemem.
- Jade! Bemutatom neked a többieket ő ott Louis- és elkezdtem végig mutogatni.-Niall, Zayn, Liam. - miközben soroltam bandatársaim nevét ők integettek Jade felé bárgyú vigyorral a képükön.
- Sziasztok. - intett ő is vissza.
- Egyébként...ne vedd sértésnek, de, hogy kerülsz ide?- kérdezte Liam.
- Ő lesz az aki majd felügyel rátok! Főleg rád göndör! Az utóbbi időben megváltoztatok még engedetlenebbek lettetek és szemtelenek. - lépett be az ajtón Paul Jade mögött.
- Nem azért Paul, de ez a pici lány fog felügyelni ránk? - nevetett Niall.
- Pontosan! Mivel nem figyelhetek rátok minden percben ezért ő lesz az én szemem és szól ha bármi ostobaságot csináltok. Ez igazából inkább Harryre és Liamre vonatkozik. Szegény Jadenek ez a büntetése az apjától, amiért az utóbbi időben sokat költekezik. Most pedig én megyek. Jó ismerkedést. Jade sok sikert! - azzal kiment.
- Háhhh! Én mondtam, hogy ki fog találni valamit az öreg! Tuti, hogy a múltkori esti motorozás miatt van. Nagyon kiakadt. Ezt megszívtátok srácok. - nevetett Naill.
Ezt nem hiszem el... egy átkozott kis kém lesz aki mindig elrontja majd a bulikat. Egy dögös kis kém. Nem lesz nehéz kicselezni. Túl szerénynek néz ki. Csak egy mosoly és már mehetünk is majd ahova akarunk.