2. Nincs jobb dolgod?

-          -Liam nem!  Mit nem értesz azon, hogy N-E-M? – vitatkozott Jade Liammel aki épp kidobni készült a 10.-ről egy vízi bombát, csakhogy épp nem vízzel volt megtöltve a lufi hanem ketchuppal. – Azonnal gyere be és add ide azt a lufit. – sziszegte Jade a fogain keresztül. Liam gonosz mosolyra húzta a száját és átemelte a korlát felett azt a kezét amibe a lufi volt. – Liam hagy ne kelljen szólnom Paulnak. – Liam arcáról eltűnt a mosoly és elindult befelé mint egy durcás kisfiú és Jade kinyújtott kezébe nyomta a lufit, de olyan erővel, hogy Jadenek az egész pólóját beborította a ketchup.  Jade lehunyta a szemét és az ajkába harapott és próbálta elfojtani a dühöt magába. Liam kinyújtotta rá a nyelvét és nevetve kiszaladt a szobából.

-          -Szegény, szegény kicsi angyal. Nem bír a nagy gonosz Liammel. – gúnyolódtam vele. Nem igaz, hogy még mindig bírja már lassan egy hónapja itt van és kitartóan rondít bele mindenbe. Liammel már egy csomó mindent kipróbáltunk, hogy elüldözzük.  És érzem, hogy gyűlöl minket. A többiekkel mondjuk elég jól kijön rengeteget beszélget Zaynnel, Niallel mindig együtt ebédelnek , Louis meg már tőle kér tanácsokat hova menjenek Eleanorral. Néztem ahogy lerázza a kezéről a ketchupot és a csaphoz megy lemosni.

-          -Nincs jobb dolgod mint, hogy még te is engem idegesíts? – szúrós tekintet lövellt felém.

-          -Lenne, de te abba úgy is beleszólnál. – miközben beszéltem a telefonomba kutattam egy név után. Megvan. Tárcsáztam. – És neked angyal? Nincs jobb dolgod mint tönkre tenni az életünk? – szomorúság suhant át az arcán és egy pillanatra megsajnáltam. – Á Heather. Szia cica találkozunk ma valahol? Okés akkor nyolckor. –leraktam.

-          -Mi lesz nyolckor? – kérdezte és újból az idegesítő önmaga lett.

-          -Kicsi vagy még ahhoz. – felvettem  a kabátom a fotelről és elindultam megkeresni Liamet.

Lehet, hogy Jade idegesítő volt és az őrületbe kergetett, de gyönyörű volt és hát elég nehéz neki ellenállni. Pár nappal ezelőtt bepróbálkoztam nála. Nem találkoztam még olyan nővel aki vissza utasított volna. És ez dühített…

Néhány nappal ezelőtt

Egy buliba indultam és hát persze, hogy ott volt mintha az árnyékom lett volna, és ott magyarázott, hogy ne legyen semmi botrány stb. Én persze bólogattam és cinikusan válaszolgattam neki és indultam is kifelé és az arcába csuktam az ajtót. Körülbelül olyan hajnali 5 lehetett amikor haza értem, amikor beléptem a szobába a kanapén Jade ült egy bögre kávéval a kezébe és olvasott. Ledobtam a kabátot az egyik székre és leültem mellé és bámultam.
- Mit akarsz? - kérdezte és rám pillantott a szeme sarkából miközben kortyolt egyet a kávéból.
- Miért nem alszol?
- Nem vagyok jó alvó. - válaszolta egyszerűen és én még mindig az arcát fürkésztem.
- Ne bámulj már! Zavarba hozol. - megpróbálta a haja mögé bújni mire én elmosolyodtam.
- Általában ez történik ha egy lány közelébe vagyok. - nevettem.
- Ha jobban bele gondolok inkább idegesítesz.
- Igen? - rá villantottam a legdögösebb mosolyomat aminek egy lány sem tud ellenállni. Rám nézett és ő is elmosolyodott, de az a mosoly mintha sajnálkozó lett volna.
- Szép mosoly Styles, de emögött a mosoly mögött nincs semmi.
- Valld be, hogy kívánsz engem! - azzal közelebb hajoltam és a tarkójára csúsztattam a kezem és csak egy lélegzetvételnyi távolság volt köztünk. - Úgy ahogy én téged. Jade. - suttogtam. Elrántotta a fejét és arrébb lökött.
- Harry nekem az ilyen srácok nem jönnek be. Ne értsd félre nem a külsődre célzok mert még a vak is látja milyen bőkezűen bánt veled az élet ilyen téren, de nekem nem kell olyan fiú aki csak egy gyors menetre akar engem.
- Hidd el nem csak egy menetre kellenél Jade. -nyaltam végig az alsó ajkam amíg végig járattam a szemem törékeny testén.
- Látod?! Semmire nem becsülöd a nőket. Neked csak eszközök. Soha nem kéne olyan fiú aki összetöri a szívem. Túl fiatal vagy még megértem egyébként. Csak engem hagyj ezekkel oké? - mosolygott rám, aztán felállt és elment a szobájába aludni. Ez a lány. Teljesen igaza van. Tényleg egy görény vagyok minden lánnyal. Nevettem fel magamba. Jól kiismert ezalatt a pár hét alatt. De akkor most mit kezdjek ezzel. Néztem rá a dudorodó nadrágomra?