Az elmúlt egy hét azzal telt, hogy Harryvel leráncigáljuk egymásról a ruhát ha olyanunk volt. Niall konyhájától kezdve egy étterem vécéjéig. Már lassan bárhol képesek lettünk volna egymásnak esni. Apa hívott, hogy hosszabbra sikeredett az üzleti útja mint tervezte ezért még bizonytalan mikor tud haza jönni, de így legalább még maradhatok Niallnél. Harry megkért, hogy költözzek inkább hozzá, de ezt az ajánlatát vissza utasítottam. Nem akarok bonyodalmat és ha hozzá költöznék olyan lenne mintha járnánk. A jó hír, hogy hétvégén Jeremy és April meglátogatnak, már alig várom. Félek mit fogok tőlük kapni a Harrys ügy miatt, de már 19 vagyok szóval ne szóljanak bele mit csinálok.
- Ő az anyukád? - nézett Harry az ágyam melletti kis szekrényre. Azt a képe mindig magammal viszem. A képen én vagyok anyával kb 5 éves lehettem rajta.
- Igen. - válaszoltam halkan és gyorsan vissza fordultam a gépem felé.
- Gyönyörű. - mondta szintén halkan. - Hasonlítasz rá.
- Az volt. Gyönyörű. - szinte csak a szám mozgott hang alig jött ki rajta, de Harry ezt is meghallotta. Felállt az ágyamról és oda sétált hozzám és egy csókot lehelt a tarkómra, erre végig szaladt a hideg az egész testemen.
- Sajnálom. - felé fordultam és átkaroltam a nyakát.
- Régen volt már. - mosolyogtam rá. Kiemelt a székből és magához rántott.
- Mi lenne ha elmennénk ma este vacsizni? Csak te meg én? - nézett a szemembe.
- Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne. Megbeszéltük, hogy semmi érzelem csak szex.
- Jade én azt hittem barátok vagyunk. - közben a seggemet taperolta.
- Azok lennénk? - éreztem, hogy megkeményedik ahogy hozzá dörgölőztem. Egy félmosolyt küldött felém és megcsókolt.
- Ja. - szakítottam félbe a csókot. - Mondtam már, hogy a hétvégén meglátogat a bátyám?
- Még nem szivi. - morogta a nyakamba.
- Említettem már, hogy tud kettőnkről? - erre felkapta a fejét és ahogy láttam kissé elsápadt. Elkezdtem kuncogni.
- Igen? - nyelt egyet. - Kérlek mondd, hogy a bátyád egy vézna kis könyvmoly. - gonosz mosolyra húztam a szám.
- A-a. - ráztam a fejem.
***
A asztalnál ültünk a és a levegő szinte izzott Harry és Jeremy között. Egymással szemben ültek és Jeremy szinte le sem vette róla szikrázó tekintetét. Harry kicsit zavarban volt, de próbálta leplezni. Túl sokat túrt a hajába, amit én megmosolyogtam. Bátorításképp megszorítottam az asztal alatt a kezét mire rám nézett és elmosolyodott. Nem rég hoztuk el őket a reptérről, Harry vezetett és eddig nem tudtak beszélgetni négyszemközt, hál istennek.
- Te éneklésből élsz ugye? - kérdezte Jeremy, Aprillel egyszerre forgattuk meg a szemünket. Mintha nem tudná.
- Igen. Már 4 éve benne vagyok egy bandába. - meglepett Harry összeszedettsége, idegességnek már nyomát sem láttam.
- Gondolom rengeteg rajongótok van. - Jeremy felkönyökölt az asztalra és megtámasztotta a fejét. Ijesztő látványt nyújtott széles vállaival. Egyáltalán nem úgy nézett ki mint egy üzletember, inkább mint egy kiképzőtiszt. - Lefogadom főleg lányok.
- Igen, vannak egy páran. - mosolyodott el halványan Harry, a bátyám ezt viszonozta is... egy pillanatra aztán elkomolyodott az arca.
- Akkor megmondanád, hogy miért pont az én húgomat húzogatod? - April félrenyelte a narancslevet amit épp ivott és elkezdett köhögni.
- Jeremy! - szólt rá a barátnője. Én nem tudtam mit csinálni csak a fejemet ütögettem az asztalba. Harry megköszörülte a torkát.
- Én...ööö.
- Na ide figyelj te kis dalolászó taknyos! - Jeremy felállt és áthajolva az asztal felett mutató úját Harryre szegezte. - Ha megmered bántani akár fizikailag akár lelkileg, te onnantól kezdve halott ember vagy! Értetted? - szegény Harry egy hatalmasat nyelt és bólintott.
- Helyes. - mosolygott Jeremy és átsétált hozzám és egy puszit nyomott a fejem búbjára utána megveregette Harry vállát. - Vigyázz rá, néha képes mindent elszúrni. Amúgy szimpatikus vagy! - kb ilyen "akkor most mire volt jó ez az egész" fejjel néztem a bátyámra aki rám nyújtotta a nyelvét és felment a szobájába.
- Szeret szórakozni. - mondta April és ő is felállt. - Aranyosak vagytok együtt. - azzal ő is felment. Harry hangosan kifújta a levegőt és a tenyerébe ejtette a fejét, én meg elkezdtem simogatni a hátát.
- Ha apád is ilyen mint a bátyád, akkor nem szeretnék vele találkozni. - nézett fel rám, én meg nevettem rajta.
- Apának nem kell tudnia erről, és szerintem legközelebb meggondolom mennyit is mondok el Jeremynek. - mintha csalódottságot láttam volna a szemébe, de nem lehetett miért lenne az?
- Gyere menjünk el hozzád. - nyújtottam a kezem felé. - Kiengesztellek. - perverz mosoly terült szét az arcán és nem kellett kétszer mondanom már a kocsiba is volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése